Cikkünk első részében, a Tejeskávé - Bevezetés a receptekbe bejegyzésben olvashattatok a receptekkel kapcsolatos alapvető tudnivalókról. Azonban, ahogy az oldal éli saját életét, egyre több dolog kerül felszínre, amire szeretném felhívni a figyelmeteket, hogy minél pontosabban tudjatok számolni.
A legtöbb ételnél nem sok vizet zavar az ételek víztartalmának elpárolgása. Pl. egy körözöttnek nem csökken a súlya azáltal, hogy összekeverjük a hozzávalókat. Vegyünk viszont egy főzeléket, vagy egy szaftos húst, amit vízzel felengedünk és lesütünk zsírjára. Ha ahhoz a húshoz is felvisszük hozzávalóként az összes beleöntött vízmennyiséget (aminek a fele elpárolog), akkor a súlya nem fog stimmelni, ezáltal a 100 grammra vetített kalóriaérték sem.
A probléma megoldásaként azt ajánlom, hogy mérjétek le az egész étel súlyát elkészítés előtt és után (bár előtte mondjuk nincs sok értelme, mert az úgyis annyi, amennyit a program a hozzávalók lemért súlya alapján összeadott).
Tehát ha pl 2 kg a sütés előtti súlya valaminek (nullázós mérleg nem árt), a sütés utáni pedig 1.5 kg, akkor az azt jelenti, hogy a kalória maradt ugyanannyi, viszont a súly csökkent fél kilóval.
Sokszor látom, hogy hozzávalóként nyersen adtok hozzá tésztát, rizst, holott a recept leírása szerint ezeket előtte meg kell főzni, ami a számolás tekintetében nagyon nem mindegy. A főtt tészta kilónként másfél kg vizet szív fel, azaz 1 kg száraztésztából lesz 2,5 kg főtt tészta, miközben a kalóriatartalma marad ugyanannyi. Ezért van az, hogy a száraztészta 380 kcal/100g, míg a főtt tészta 155 kcal/100g.
Ugyanez a helyzet a rizzsel, ami nagyjából ugyanennyi vizet szív fel.
Honlapunkon a receptek hozzávalóiban csak azokat a mennyiségeket tüntetjük fel, amit ténylegesen meg is eszünk.
Ennek két alapvető esete van: ha vízben főzünk, vagy ha zsiradékban sütünk.
Ha vízben főzünk (pl zöldséget), akkor a vizet nem kell a hozzávalók közé felvenni, mert azt nem isszuk meg. Ha viszont levest főzünk, akkor a pontos vízmennyiséget fel kell vinnünk, hogy ki tudjuk számolni a tápanyagtartalmát 1 deciliter levesnek.
Ha zsiradékban sütünk (pl sültkrumplit, sült húst), akkor csak annyi zsiradékot kell felvennünk a hozzávalók közé amennyit az adott étel felszív. Itt egy átlagos értékkel számolunk: 1 kg hús vagy zöldség kb 50 gramm zsiradékot szív fel (kb 4 evőkanál olaj). A rántott dolgok a panír olajszívó képessége miatt ennek kb kétszeresét szívják fel, azaz kilónként 100 grammot.
Értelemszerűen, ha viszont gulyáslevest készítünk és az elején a hagymát megsütjük zsírban, akkor a teljes zsírmennyiséget fel kell vezetnünk, mivel az az étel részét képezi, amit megeszünk.

Ha nem valamilyen szempontból különleges az adott étel (pl. túl zsíros), akkor használjátok az általános súlyokat, amiket a recept felvitelnél a "Leggyakoribb alapegység súlyának megadása" kérdőjele alatt találhattok, de inkább ide is bemásolom:
    egy adag köret=300g
    egy adag saláta=250g
    egy adag főzelék=400g
    egy adag feltét=70g
    egy tányér leves=400g
    egy adag hús=130g
    egy adag egytálétel=400g
Tudom, hogy ezek elég nagy adagsúlyok. De aki odafigyel az étkezésre és az átlagosnál kevesebbet eszik, az úgyis leméri pontosan és azt írja be. Az általános adagsúly azok számára van, akik ételfutáros megoldással vagy étteremben esznek. Azok az adagok pedig általában egy normál, de inkább testes adagnak minősülnek. Úgy gondolom, ha valakinek nincs lehetősége pontosan számolni akkor inkább rögzítsen többet, mint kevesebbet.