Zita: 50 kg fogyás 14 hónap alatt

Elhízott babából lettem elhízott tinédzseren keresztül elhízott anyuka. Az egész életem a sikertelen fogyókúrákról, a kövérség miatti lelki nyomorról szólt. 2014. augusztus 21-én töltöttem a 40-et. Január elsején utoljára telezabáltam magam újévi finomságokkal, és kiszámoltam, hogy 230 napom van a 40. szülinapomig. :) Ennyi időt adtam magamnak, hogy megtanuljak végre felnőtt módon gondolkodni, és felelősséget vállalni a saját életemért. A kalóriabázist már a korábbi próbálkozásaimból ismertem, korábban is nagy segítség volt, csak a kitartás hiányzott.

2014. január 02-án reggel 6-kor 148,6 kg-ot mutatott a mérleg. Persze, hogy szerettem volna 8 hónap alatt ledobni az 50 kilót. Bevallom, nem sikerült. Heti 2 kiló... nem mondom, hogy lehetetlen célkitűzés, én viszont szerettem volna mindenképp tartós eredményt. Tudjátok, felnőtté válás volt a cél 40 évesen ;)

Napi 1500 kalória lett az adagom, és minden nap 1,5 óra sport. Vagy bringa, vagy futópad. Ebből csak akkor engedtem, amikor nyáron elkezdtük a tetőcserét, és én voltam a segédmunkás. ;)

A 40. szülinapomon 110 kilót mutatott a mérleg. Viszont azt hiszem, valami átkattant az agyamban, mert nyár végéhez képest eszembe sem jutott abbahagyni.

Viszont a fogyás csaknem megállt. Karácsonyig sem ment 105 kilónál lejjebb. Na itt egy kicsit (na jó, nagyon) megtörtem. 2014 december 24, és 2015 január 2. közt 10 kilót szedtem fel :O A január 2-i mérlegelésnél bizony 115 kilós asszonyság voltam. Újabb lelki mérleg következett. Tényleg? Ennyire gyenge vagyok? A világ összes segítsége, támogatása az enyém... anyukám már főz is helyettem... csak a saját ördögömet kellene legyőznöm... és ennyit sem? Magamért? Komolyan? 148,6-ról 115-re...és ez most kuka?

Az égiek megsegítettek. :) Egy olyan sportot löktek elém, ami azt hiszem, már most bátran elmondhatom, végleg kiránt(ott) a gödörből. A kettlebellről van szó. Egyszerűen imádom csinálni. Alig várom az estét. Minden nap 1,5 óra golyózás, hetente egyszer edzővel, és továbbra is 1500 kalória. Ugrálnak le a kilók, én pedig közben egyre erősebb, egészségesebb, és ELTÖKÉLTEBB vagyok. Ma reggel 98,3 kg voltam. :) Tinédzser korom óta először 100 kiló alatt. :) Nem is tudok lassan járni! :) Legszívesebben táncolnék egész nap! :) És nagyon hálás vagyok mindenkinek, aki ehhez hozzásegített. És még csak most jön a tavasz! Hajrá-hajrá mindenki! Ki a szabadba, mozogni, táncolni, élvezni az életet, és nem kell éhezni... sosem gondoltam, hogy ezt mondom egyszer, de magam vagyok a bizonyíték.

Az egyetlen tanácsom, ha valaki szeretne elindulni az úton... ne akarja minden áron. Csak figyeljen. Egy apró pici jelre...egy kattanásra az agyban, egy pici kis hullámra, egy szellőre, ami megindít. És ha megjön, indulni vele AZONNAL! Egy percet sem tétovázni, lehajtani a fejet, hálásnak lenni minden pici eredményért, és kitartani a hullámunk mellett. :) Küldök egyet, lehet indulni! ;)

És még valami! Azt hiszem, nem a hasonló problémával küszködő, hozzád hasonlóan hibásan kódolt emberek társaságát kell keresni az első napokban. Egészséges sportembereket keress társaságul, meglátod, visznek magukkal, és nem fognak belemenni a gyere sajnáljuk egymást egy süti mellett játékba. ;)