Na akkor a sikerre való tekintettel még egy hasonló.
Akit bosszant, lapozzon. Én szóltam.
Erősen tömörített fordítás Martin Berkhan írásából, aki egy sztárolt blogger és edző. A hivatkozásokat egy idő után elhagytam. Néhány bő lére eresztett gondolatot is, remélem a magva megmaradt. Az öncélúan túl provokatív dolgokat szintén kihagytam. Így is nagyon hosszú.
A Top 10 diéta-mítosz lerombolása
Mindenki, aki a táplálkozásról a szokásos csatornákon keresztül tanul, legyenek azok a fitness magazinok, hagyományos étrend-könyvek és fórumok, az uralkodó hitrendszer hatása alá kerül, hogy mit is jelent a helyes étrend.
Bár az egyedi étrendi ajánlások kismértékben változhatnak attól függően, hogy éppen kit hallgatunk, sok a közös nevező és sok a "szabály", amit be kell tartani. Nevezzük ezt hozzá nem értésnek. Mindannyian követjük ezeket a szabályokat, bízva abban, hogy akit hallgatunk, tudja mit beszél. Ezek a táplálkozási mítoszok elszabadultak a testépítő és fitness közösségben és sokan a végtelenségig szaporítják azt (mainstream).
Amikor közelebbről vizsgáljuk, nagy többségüknek nincs tudományos alapja. Féligazságokból születtek, rosszul vontak le következtetéseket, rosszul végezték a tanulmányokat, és e tanulmányok idézése révén jönnek létre más környezetben.
Néha még akkor is rosszul állapítanak meg dolgokat, ha pontosan értik mi megy végbe fiziológiai szinten. Sokan azt hiszik, hogy az alkohol hizlal, sokkal inkább, mint bármely más makrotápanyag. Mégis, ha megnézzük, kiderül, az etanol átalakítása zsírrá nem hatékony folyamat. Írtam erről egy cikkemben. Szintén fontos megjegyezni, hogy az alkohol izomnövekedést gátló hatásáról semmi sem létezik a szakirodalomban.
Hasonló példákkal fogsz találkozni ebben a cikkben. Például a rövid távú éhezésről gyakran állítják, hogy az anyagcsere lelassul tőle – meg kell nézni a tanulmányokat, az ellenkezője igaz.
A mítoszokat az alábbiak tartják életben:
1. Az ismétlés. Ismételj valamit elég gyakran, és ez lesz az igazság. Ha mindenki ugyanazt mondja, akkor igaznak kell lennie. Nem kell megvizsgálni a saját szemünkkel. Az sem segít, hogy a mítoszokat testépítők és fitness hírességek is szaporítják. Sajnos, a testépítők és fitness hírességek az utolsó emberek a földön, akiktől objektív és pontos véleményt várhatnánk a táplálkozásról.
2. A kereskedelmi erők. Például a táplálék-kiegészítők iparának előny, ha az emberek zöme azt hiszi, hogy a gyakori étkezés kedvez az anyagcserének. Az embereknek sosem volt ideje napi hatszor főtt ételt enni. Ehelyett viszont rendelkezésre az étkezést helyettesítő porok, turmixok, protein szeletek. A gabona ipar a súlykontroll előnyeiről prédikál, a reggelit a súlykontroll, az egészség és a zsírégetés eszközének nevezi. Nincs kereskedelmi oka megmondani az embereknek, hogy három étkezés elég egy nap.
3. Kevés ember van birtokában annak tudásnak, ami ahhoz szükséges, hogy értelmezze a tudományos bizonyítékokat és levonja a saját következtetéseit. Ehhez tudományos és módszertani háttérre volna szükség, és a kritikai tanulmányok ismeretének. Az a tapasztalatom, hogy a tudományos háttér, a tápanyag-összetétel és fiziológia kiterjedt oktatási tananyaga igen gyengén függ össze az objektivitással és a hitelességgel.
A regisztrált dietetikusok tanácsai szégyentelenül rosszak. Ugyanez vonatkozik az étrend-gurukra és azokra az úgynevezett egészségügyi szakemberekre, akik veretes akadémiai oklevéllel bírnak.
Kissé rejtélyes és furcsa, hogy az emberek miért ismételgetik a mítoszokat, talán elvesztették az érdeklődésüket, hogy lépést tartsanak a kutatásokkal. Mai ismereteink egy kicsit különböznek attól, amit húsz éve tudtunk. Vagy talán attól félnek, hogy a hitelességük megkérdőjelezhető lenne, ha sok év után változtatnának a tanácsaikon. Nem vagyok benne biztos. De elkalandoztam. Visszatérve a témához.
A Top 10 mítosz lerombolása
A mainstream média, és a legtöbb fórum szerint a böjt egy veszélyes gyakorlat. Lerombolja az anyagcserét, ragadozó éhség támad, zsírosodás következik be és izomvesztés, valamint súlyos mentális károsodás. Valahogy így mondják.
E félelmeket hibás elképzelések és hazugságok alapozzák meg.
Ha már eddig is követtél, sok mindent hallottál arról, hogy miért nincs igazuk. Az alábbiakban találhatsz pár új információt, ezért megéri elolvasni, ha hosszú is.
1. Mítosz: Egyél gyakran, hogy ébren tartsd az anyagcsere tüzét.
Minden alkalommal, amikor eszünk, az anyagcsere kissé megnövekszik, néhány órára. Paradox módon az energianyerés, a táplálék lebontása energiát igényel. Ez az étel termikus hatása. A ráfordított energia egyenesen arányos azzal, hogy milyen nagy adagot fogyasztunk.
Tételezzük fel, hogy 24 óra alatt 2700 kcal-át fogyasztunk 40% fehérje, 40% szénhidrát és 20% zsír arányban. Végezzünk három vizsgálatot, ahol az egyetlen változó az étkezés gyakorisága.
A) háromszori étkezés: 900 kcal étkezésenként.
B) hat étkezés: 450 kcal étkezésenként.
C) kilenc étkezés: 300 kcal étkezésenként.
Azt várnánk, hogy az A hozná meg a tartós, fokozott anyagcserét, ami csak fokozatosan emelkedik, a C csúcs és völgy mintát mutatna, a B pedig valahol a kettő között lenne. Azonban a 24 órás időszak végén nem lenne különbség a termikus hatásban. Nem lehet trükközni a testtel, hogy az étkezés gyakoriságával több kalória égetésére vegyük rá. További irodalom a témában a: Miért tesz éhessé a reggeli? – című írásomban.
A leginkább átfogó vizsgálatok a különböző étkezési gyakoriságokról 1997-ben jöttek ki. Úgy nézett ki, hogy sok különböző tanulmány ugyanarra a következtetésre jutott, 1-től 17-ig bármennyi részre osztottuk a napi élelmet, a 24 órás kalóriafelhasználás nem változott. Azóta sem cáfolták ezt. Ha az összefoglalásra kíváncsi, Lyle McDonald tanulmányában találja. Ez év elején, egy új tanulmányt tettek közzé a témában (Cameron, Cyr, Douchet). Ahogy az várható volt, nem találtak különbséget a 3 és a 6 étkezés között. Egy másik összefoglaló tanulmány médiafigyelmet kapott, és jó volt látni, hogy a New York Times-ban leplezték le ezt a fáradt öreg mítoszt.
Az egyik legnevetségesebb ellenérv a szumó birkózók étkezési szokásai. Mivel ők naponta csak kétszer esznek, ezért nem égetik a zsírt – így a logika. Senki ne engem hibáztasson, hogy a kutatók 34 éve képesek ezen vitázni. A módszerek és a logika is teljesen retardált. Például a "kontroll csoport" olyan egészséges japán férfiakból állt, akik 105-130 kg-osak és három étkezést fogyasztanak naponta. Zseniális. Ez a tanulmány még a középkori szabványoknak sem felelt meg. Ne is törődjünk azzal, hogy a szumósok 5000-nél több kalóriát fogyasztottak naponta.
2. Tévhit: Kis étkezésekkel kordában tartod az éhséget
Meglepően kevés tanulmány létezik a témában, pedig fontos kérdés. A legszélesebb körben idézett tanulmány szerint azok az elhízott férfiak, akik egyetlen nagyobb étkezés után 5 órával bármennyit ehettek egy svédasztalról, 27%-kal több kalóriát fogyasztottak el, mint akiknek az étkezését öt részre osztották, és étkezés után egy órával ők is a svédasztalhoz mehettek. Később ugyanezt megismételték, sovány férfiakkal is, hasonló eredménnyel. Utólag azonban egyértelmű, hogy a helyzet nem volt életszerű, mert a kínált táplálék 70% szénhidrátot, 15-15% zsírt és fehérjét tartalmazott. Tészta, fagylalt és narancslé, a kialakult helyzet erősen mesterséges és rendellenes volt. Ki ül le tésztát és fagylaltot enni minden evés után óránként? A legújabb kutatások olyan körülményeket támasztottak, amelyek jobban hasonlítanak egy valós forgatókönyvhöz, és ellenkező eredményre jutottak. Összefoglalásukat olvashatja az oldalamon.
Nincs kétségem afelől, hogy étkezés gyakorisága nagyon egyéni. A jelenlegi kutatások cáfolják a kisebb étkezésekkel kapcsolatos kinyilatkoztatásokat, és arra utalnak, hogy az egyén jobban kezeli az étvágyát naponta három nagyobb étkezéssel.
3. Mítosz: Egyél kis adagokat, hogy a vércukorszintedet kontrolláld
Étrend és egészség szakértők hada szerint a kis adagok fogyasztása nemcsak segít elkerülni az éhséget, hanem stabil energiát biztosít önnek a nap folyamán, miközben mentálisan éles marad. Ellentétben azzal, amit sokan gondolják, a vércukorszint rendkívül jól szabályozott és szűk tartományban marad egészséges emberek esetében. Nem ugrál vadul fel-le, mint egy csimpánz és nem zuhan mélybe néhány óra éhségtől. Vagy akár egy teljes napi éhezéstől. Vagy egy heti böjtöléstől akár. Az emberek azt hiszik, hogy súlyos fokú éhség és mentális károsodás vár rájuk, ha kihagynak egy étkezést. Nézzük az evolúciós részét. Tekintettel arra, hogy a múlt természetes része az éhínség, gondolod, hogy itt lennél még ha éhesen nem lennénk képesek jól működni és megszerezni az ételt? Láttam fiatal, egészséges férfiakat, testépítőket, akik letargiába estek, vagy begőzöltek, ha nem kaptak enni pár óráig. Ez teljesen abszurd. Nem kevesebb, mint 84 órányi böjt kell ahhoz, hogy a vércukorszint csökkenése befolyásolja a mentális állapotot (Klein, Holland, Wolfe). És ez is csak átmeneti, mivel az agy alkalmazkodik a ketonok felhasználásával. 48 órás koplalás után a vércukorszint normális, a kognitív teljesítmény szintén. További információért olvassa Bred Pilon könyvét.
Mi a helyzet a vércukor és az éhezés kapcsolatával? A vércukorszint egy rövid távú visszacsatolás az éhség szabályozására. Ha azt mondják, hogy az alacsony vércukorszint éhséget okoz, akkor ez helyes. Ez számos zavaró tényezővel összefügg, a genetikával, a megszokott táplálkozási mintákkal. Lényegében a vércukorszint ingadozás követi a szokásos étkezési mintákat, ami azt is jelenti, hogy az emberek könnyen alkalmazkodnak a rendszeres koplaláshoz, negatív következmények nélkül.
4. Tévhit: A böjt a testet „éhezés üzemmódba” kapcsolja.
Fejlődésünk során durva kihívás volt alkalmazkodni az éhezéshez. Az anyagcsere csökkenése lehetővé tette, hogy hosszabb ideig életben maradjunk, ezáltal több esélyünk volt találni végül valami ennivalót. Az éhezést szó szerint kell érteni, nem azt jelenti, hogy 24 óráig nem eszünk. Vagy három napig. Az a hit, hogy egy kihagyott étkezés miatt tartalékoló üzemmódba kapcsolunk, annyira nevetséges és abszurd, hogy ki tudnék tőle ugrani az ablakon.
Kerestem számos tanulmányt, és a legkorább időpont, ami után anyagcsere csökkenést találtak, 60 óra volt. George Cahill 72-96 óránál találta ezt a határt.
Látszólag paradox, de az anyagcsere valójában emelkedett a rövid böjt során. Tanulmányok konkrét eredménye a 3,6% - 10% anyagcsere gyorsulás 36-48 óra éhezés után (Mansell, Zauner) Ennek van értelme evolúciós szempontból. Adrenalin és noradrenalin élesíti az elmét, és felkelti a mozgás után vágyat. Kívánatos tulajdonságok arra, élelmet keressünk és vadásszunk. Egy bizonyos pont, több napi éhezés után ez már nem tesz hozzá a túlélési esélyhez, és inkább az energiával való takarékosság kerül előtérbe. Így az anyagcsere fokozására legfeljebb 60 óráig lehet számítani.
5. Tévhit: A testet folyamatosan kell aminosavakkal táplálni, ezért 2-3 óránként fehérjét kell fogyasztani. Egyszerre csak 30 gramm fehérje szívódik fel.
Amikor hallasz egy igazi őrültséget, kérdezd meg magadtól, ha van-e értelme egy evolúciós szempontból. Ez egy nagyszerű módja annak, hogy gyorsan meglásd, ez a dolog igaz lehet, vagy csak egy rakás gőzölgő…. Ez a mítosz az utóbbi. Mi lenne itt, ha a testünk étkezésenként csak 30g fehérjét szívna fel? Az igazság az, hogy több fehérje emésztése tovább tart, és tovább is áll rendelkezésre a felhasználáshoz. Egy nagy steak milyen hosszan fog anabolikus állapotban tartani? Több mint 10 óráig, az biztos. Az ételekben fontos szerepet játszik az abszorpciós sebesség. A fehérje fajtája, a rost, szénhidrát és hogy korábban mit ettem, az mind befolyásolja, hogy mennyi ideig lesznek jelen az aminosavak, és meddig vehetik fel őket a szövetek az étkezés után. Azt hiszem ez a „30g protein” nonszensz 1997-től kezdett terjedni Boirie tanulmánya után. Tekintettel arra, hogy 30 gramm tejsavó szívódik fel 3-4 óra alatt, ebből általánosítottak.
6. Tévhit: A böjt izomvesztést okoz.
Ez a mítosz az emberek azon hitét lovagolja meg, hogy fontos folyamatosan újabb és aminosavakat fogyasztani, hogy ne veszítsenek az izomzatukból. Amint azt korábban említettem, a fehérje nagyon lassan szívódik fel. Ezért aztán egy magas fehérjetartalmú ételből az aminosavak lassan szivárognak be a véráramba, több órán keresztül.
A legtöbb tanulmány nem releváns környezetben született. Említhetek olyan tanulmányt, ami az időszakos koplalás előnyét bizonyítja, de a testösszetétel mérési módszere pontatlan volt.
A tartós koplalás miatti fehérje lebontás akkor következik, ha a máj glikogén raktára lemerült. Annak érdekében, hogy fennmaradjon a vér glükóz szintje, aminosavakat kell glükózzá alakítani. Cahill azt találta, hogy az izomból származó aminosavak 50%-ban járultak hozzá a glükózképzéshez 16 óra elteltével. 28 óra után ez már csaknem 100% volt (amikor a máj glikogén raktára teljesen kimerült). Nyilvánvaló, hogy annak, aki az éhezés előtt magas fehérjetartalmú élelmet magához, ebből rengeteg aminosav fog rendelkezésre állni.
7. Tévhit: ha kihagyod a reggelit, kövér leszel.
A lakosság körében a reggeli kihagyásának képével a kövérség társul. A magyarázat az, hogy a reggelit kihagyók gyakran szabályozatlanul étkeznek, és semmibe veszik az egészségüket. Gyakran előfordul ez a fogyókúrázók között is, akik 800 kalóriás fogyókúrába fognak, hirtelen fogynak, majd a súlyuk méginkább megnő.
Néha előkerül egy érv a reggeli mellett, hogy az inzulinérzékenység nagyobb reggel. Ez igaz, az éjjeli koplalás miatt van. Az inzulin szenzitivitás a glikogénhiány miatt van. Ha 8-10 órakor sem eszik még, a máj glikogénkészlete lecsökken. Ezért van az inzulinérzékenység, nem pedig valami reggeli varázslat hat ránk reggel. Ez igaz az edzésre is, az inzulin érzékenység fokozott, amíg az izmok glikogéraktárai fel nem telnek újra. Nem is tűnik el, amíg meg nem adjuk a szénhidrátot az izmoknak.
8. tévhit: a böjt növeli a kortizol szintet
A kortizol egy szteroid hormon, amely fenntartja a vérnyomást, szabályozza az immunrendszert és segít lebontani a fehérjéket, a glükózzá és zsírokká. Ez egy hormon, ami elég rossz hírnévnek örvend a fitness közösségekben. A reggeli magas kortizol szint miatt dob ki magából minket az ágy és már indulhatunk is. A túl kevés kortizol levertséggel és depresszióval jár. A kortizolszint emelkedik az edzés alatt, és segít mozgósítani zsírokat. Növeli a teljesítményt és az edzés közbeni eufóriát is ez váltja ki. Ostobaság volna a normál kortizol termelést elfojtani. A krónikusan memelkedett kortizolszint, ami egyenlő a pszichológiai és / vagy fiziológiai stresszel, egy másik dolog, és kétségtelenül káros az egészségre. Növeli a fehérje lebontását, az étvágyat, plusz depresszióhoz vezethet. A rövid távú éhezésnek nincs hatása az átlagosan kortizol szintre. Ezt széles körben tanulmányozták a Ramadan-nal kapcsolatban. A kortizol általában napi ritmust követ. Reggel 8 körül van a csúcs és estig csökken, A Ramadan alatt a hormon szintje egyszerűen változatlan marad. Muszlim rögbijátékosokat vizsgáltak, és a Ramadan alatt főleg zsírt vesztettek, az izom elég jól megmaradt. Tudtak edzeni, pedig ráadásul még dehidratáltak is voltak. Annak a meggyőződésnek, hogy a böjt növeli a kortizolt, amely mindenféle bajt okoz, mint például az izomvesztést, semmi tudományos alapja nincs. Hosszas éhezés során megemelkedik a kiinduló kortizol szint, miután kimerült a máj glikogénraktára, hogy a vércukorszint a lebontás révén megmaradjon. Ismét úgy tűnik, valaki megnézte, hogy mi történik a kiéhezés során, és levonta következtetés, hogy a rövid távú éhezés is káros.
9. tévhit: éhesen az edzés szar.
A Ramadan alatti sportteljesítményekkel kapcsolatos nagy mennyiségű kutatás arra a következtetésre jut, hogy az aerob tevékenységek, mint például a hosszútávfutás , egy kicsi, de szignifikáns negatív hatással van a teljesítményre. Itt a kiszáradás is bezavar. Az anaerob teljesítményt, mint például a súlyzós edzés, sokkal kevésbé érinti. Más tanulmányok szerint, ha az éhezés nem jár szomjazással, akkor az aerob teljesítmény se csökken, 3.5 napig. Kutatás bizonyítja annak a gyakorlatnak a teljesen egyértelmű előnyeit, hogy edzés előtt és edzés után is történjen fehérje bevitel, ez maximalizálja a fehérjeszintézist. Ezért javaslom 10g BCAA kiegészítő bevételét éhgyomorra történő edzés előtt.
10. tévhit: Reggelizz mint egy király, ebédelj, mint polgár, vacsorázz, mint egy koldus.
Azt tartják, hogy este érdemes csökkenteni a szénhidrátbevitelt, és akkor kevésbé valószínű, hogy a szervezet zsírt raktározna belőle. Lehet, hogy jól hangzik, de semmi sincs, ami alátámasztaná. Van viszont ami mutatja, hogy helytelen. Számos tanulmány számol be a kedvezőbb testösszetételről Ramadan után. Az éjjeli lakomák semleges, vagy éppem pozitív hatást gyakorolnak a testzsírszázalékra és más egészségügyi paraméterekre. Ez meglehetősen szélsőséges és beszédes példa. Az emberek szó szerint megtömik magukat szénhidráttal az éjszaka közepén, és nincs semmi rossz hatása. És mégis, a testépítés és fitness bizarr világában az emberek aggódnak, hogy nem baj-e, ha a vacsorában volt 50 gramm szénhidrát. Rengeteg más vizsgálat is kimutatta, hogy a késői vacsora nincs hatással a fogyásra.
Ugyanúgy, mint ahogy a reggeli kihagyása kapcsán, úgy a késői evők között is meg fogod találni a kövéreket. Messziről látszik ugyanaz a logikai tévedés.
Saját és mások tapasztalatai alapján látok hamis hiedelmeket. Sokakat vezet egy megszállott étrendi minta, ami károsítja a testi és lelki jólétét. Próbáljunk véget vetni ennek, hogy megmentsük az embereket ebből a nyomorból.
Tetszik (0)